Gősfa

Szerző: Közzétéve:

Gősfa Zalaegerszegtől északra, Vasvártól délre fekvő település; Egervár északkeleti szomszédja. Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74es főút, de a község területét nem érinti. Központján a 7427es út halad végig. Első fellelt írásos említése a vasvári káptalan 1389ben keltezett okleveléből ismert. Gősfa a középkor idején a Ferencesrendet a szomszédos településre, Egervárra letelepítő Egerváricsalád várának uradalmához tartozott.
Lakosságát elsőként az 1532ben a Kőszeg fele vonuló török hadak tizedelték meg, majd az 1550es pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása csökkentette tovább. A szinte elnéptelenedett falut az 1664ben megkötött Vasvári béke után telepítették újra. 1706ben közelében zajlott a Rákócziszabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása, a Győrvári csata. Gősfa az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint az egervári plébánia filiális községeként szerepel. A falu katolikus hívei az egervári plébánia templomát látogatták. A gyermekek pedig a vasboldogasszonyi iskolába jártak egészen addig, amíg 1875ben meg nem épült a gősfai iskolaépület. A település egyhajós temploma 1902ben Mazzag László és neje, Balogh Julianna hagyatékából épült fel, Kloiber József építőmester tervei alapján. A szakrális berendezést Heckenast János, szombathelyi szobrászés aranyozó mester saját tervei alapján készítette.
Az oltáron a templom védőszentjének, toursi Szent Mártonnak fából faragott szobra áll. A község Fő utcájában, a Millenniumi Parkban található a település védőszentjének másik szobra, amelyet 2001ben avattak fel. Készítője Kovács Attila, bagodi szobrászművész. A falu történetét a zarándokoknak az egykori iskola Helytörténeti Gyűjteményének kiállítása mutatja be.

 

Forrás: www.wikipedia.org, www.szentmarton.martinus.hu

 

Kategória: Észak Zala