Gősfa

Gősfa Zalaegerszegtől északra, Vasvártól délre fekvő település; Egervár északkeleti szomszédja. Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74–es főút, de a község területét nem érinti. Központján a 7427–es út halad végig. Első fellelt írásos említése a vasvári káptalan 1389–ben keltezett okleveléből ismert. Gősfa a középkor idején a Ferences–rendet a szomszédos településre, Egervárra letelepítő Egervári–család várának uradalmához tartozott.

Lakosságát elsőként az 1532–ben a Kőszeg fele vonuló török hadak tizedelték meg, majd az 1550–es pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása csökkentette tovább. A szinte elnéptelenedett falut az 1664–ben megkötött Vasvári béke után telepítették újra. 1706–ben közelében zajlott a Rákóczi–szabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása, a Győrvári csata. Gősfa az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint az egervári plébánia filiális községeként szerepel. A falu katolikus hívei az egervári plébánia templomát látogatták. A gyermekek pedig a vasboldogasszonyi iskolába jártak egészen addig, amíg 1875–ben meg nem épült a gősfai iskolaépület. A település egyhajós temploma 1902–ben Mazzag László és neje, Balogh Julianna hagyatékából épült fel, Kloiber József építőmester tervei alapján. A szakrális berendezést Heckenast János, szombathelyi szobrász–és aranyozó mester saját tervei alapján készítette.

Az oltáron a templom védőszentjének, tours–i Szent Mártonnak fából faragott szobra áll. A község Fő utcájában, a Millenniumi Parkban található a település védőszentjének másik szobra, amelyet 2001–ben avattak fel. Készítője Kovács Attila, bagodi szobrászművész. A falu történetét a zarándokoknak az egykori iskola Helytörténeti Gyűjteményének kiállítása mutatja be.

Forrás: www.wikipedia.org, www.szentmarton.martinus.hu