Gyűrűs

Szerző: Közzétéve:

Gyűrűs az őskor óta lakott hely volt. Területéről csak szórványleleteket ismerünk. Az oklevelekben 1292ben szerepel először Dyurus néven. A faluneve valószínűleg a Gyűrű fanevünk s képzős alakja, melynek jelentése 1292ben Gyűrűs a Ják nembeli Márton Mike mester birtokában van, akinek az oklevél szerint a falu ősi birtoka volt. Mike mesternek nem voltak utódai halála utánbirtokai köztük Gyűrűs is Ják nemzetségen belül egy másik ágbeli családra szálltak. Ez a család a Sitkey család volt, 1330tól. 1398ban a Sitkey család a bezerédi és gyűrűsi nemesekkel folytat pert Gyűrűs falu miatt. 1404ben Sitkey Mátyás és testvérei 50 aranyforintért eladják részüket KáldiGyörgynek örökáron. 1422ben kihal Sitkey család fiú ágon. Zsigmond király Gersei Pethő László kérésére Sitkey Mihály lányát, Katalint fiúsítja atyja birtokaiban. 1424ben azonban az örökösök ellentmondanak Katalin Gyűrűs birtokába való beiktatásamiatt. A király személyes parancsára 1426ban a Sitkey örökösök megegyeznekSitkey Katalinnal. Kataliné lesznek Sitkey Mihály birtokai köztük Gyűrűs is. A periratból látni lehet, hogy Gyűrűs több részből állt. Alsóés Felső Gyűrűs ősi Sitkey birtok. KisGyűrűs pedig a Gyűrűsi család birtoka volt, míg nagy Gyűrűs1507ben Biki György halálával II. Ulászló a Biki család birtokait, köztük Gyűrűs részbirtokot Bornemissza János budai és Korlátkövi Osvát komáromi várnagynak adja. Az oklevél már gyűrűsi helyneveket is megőrzött: Nyáras föld, FelsőPaksahegye, Bolomola, Sapfihegye. 1563ban I. Ferdinánd király megerősíti a Sitkey családot gyűrűsi birtokukban. 1566ban török felégeti Gyűrűst. 1570ben Sitkey Kristóf 8 új házat építtet a faluban. 1624ben Hagymássy Kristóf leveléből megtudjuk, hogy Gyűrűs határában bükkerdők vannak, azonban a falu lakatlan (puszta). 1657ben Sitkey Gábor szabadságlevelet adott a gyűrűsi faluhelyre települőknek. 1664ben a török újra elpusztítja a falut. 1665ben Sitkey György birtokait, köztük Gyűrűst is, életfogytig tartó járadék fejében átadja Galántai Eszterházy Mihálynak, Nádasdy Darabos Máriának és Nádasdy Darabos Lászlónak. I. Lipót király ezt a1750ben 18 gazda, 6 zsellér él a faluban.

A tavaszi gabonatermés 268 pozsonyimérő ( 1 mérő 62 liter ), az őszi 356 pozsonyi mérő volt. Bor 404 akóval ( 1 akó 54liter ) termett. 1 takács is dolgozott a faluban. 1766ban a gyűrűsi gazdák, hasonlóan a környező falvak jobbágyihoz, megtagadták az úrbéri szolgáltatásokat és Szepetk határában gyűltek össze másfalubeli gazdákkal. A katonaság felvonulása miatt a szepetki táborból a gazdák békében elvonultak. Még ugyanezen évben a gyűrűsi gazdák szerződést kötöttek 3 évre földesuraikkal. A szerződés szerint féltelkes gazda 7 Ftot, negyed telkes 3 és fél Ftot, zsellér 2 Ftot fizet bérletként a föld használatáért. Minden gazda köteles adni egy hosszú ( távolsági ) fuvart. A féltelkes gazda 100 szőlőkarót és a szőlőhöz szükséges tárgyát is köteles adni. A gazdáknak tilos volt erdőket használni. A szőlők 1769ben a falu földesurai: Somogyi Miklós, Nedeczki András, Büki Anna és Ágnes 1777ben már van iskolája a falunak, azonban a tanítónak nincs tanítványa, háza fából épült, jövedelme 34 Ft és fél dénár. Ugyanezen évben a falu határáról a következőket írják: „A szántót két marhával lehet szántani némely részén mivel irtások, búza is megterem…. Szőlő van alkalmas bort terem. Malom közel. A régebbi földek igen soványok, trágya nélkül a rozst nem termik meg. Rét kevés sovány, sarjú nincs. Piac közelebb nincs. Legelőt bérelni kell. Erdő használat tilos a gazdáknak.”1778ban Gyűrűsön 180 ember él. Az 1780as szerződésből megtudjuk, hogy a gyűrűsi gazdák a földesúri szolgáltatásokat pénzzel megváltották.A falu ekkor részben Horváth József birtoka. 1782ben Gyűrűs területe Gyűrűs és KisGyűrűs részekből állt. Gyűrűsön templom nem volt, a falurészben 240 ember, a malomnál 9 ember élt. KisGyűrűsön egy vendégfogadó és körülötte 4 ház volt, melyben 24en laktak. A szőlőhegyen 3an éltek így összesen 267 fő a falu 1802ben 226 fő élt a településen. 1828as összeírás szerint Gyűrűs körül: „aterület fekvése dombos, talaja agyagos, homokos”. A Foglárpatak elelönti a réteket. Kézműves, 1 ács fél évig dolgozik iparéban. Egyetlen nemes fél jobbágytelket 1832ben Gyűrűst 945 ember lakja: „völgy jobboldalának lapján fekszik, határakeleten dombos, délen lejtős. Szőlőhegy és erdő. Uraság spanyolfajta juhokat tenyészt.” 1848ban Gyűrűsről is többen beálltak katonának. Ebben az évben télen a XIX. század második felében a falu gyorsan polgárosodik. A borona füstkonyhás házakat kéménnyel látják el. A boronaés sövény falu házakat felváltja a tömés és tégla falu ház. 1892ben új iskola épül a faluban. Megalakul az Önkéntes Tűzoltó Egylet, mely eredményesen dolgozott a tűzvészek megelőzésében. (1878ban a falujelentős részét tűzvész pusztítja el, ennek okulására alakult meg az egylet.)Az I. Világháború is sok áldozatot követelt a falutól. Az 1920as években országosan meginduló gazdasági fellendülés ellenére a falu helyzete rosszabbodik. A jelentősebb közutak elkerülik a falut, orvosa helyben nincs, iparos nincs, gazdasági szövetkezet nem alakult, csak egyedül egy vegyeskereskedés működik. Iskolája a nagy gyereklétszám ellenére egy tanerős.1930ban a faluba 77 házban 559 ember élt. A falu területe ekkor 1184 kat. holdvolt. 158 parasztgazdaság működött a faluban. Főleg búzát, téli almát, téli körtét, csemegeszőlőt termesztettek. A II. Világháborúban kilenc lakosa veszett oda. 1945ben mivel a falu területének jelentős része 85 birtokos kezén volt, az egerszegifőjegyző a következőket jelentette a gyűrűsi földbirtokosokról: „Felosztandó terület és1949ben 367 fő a falu lakossága. 1960ra megalakult a tsz. 70 taggal, akik 580 kat.hold területtel gazdálkodtak. Iskola 2 épületben működött községi könyvtárral. 1962ben 86 lakóházban 370 ember élt Gyűrűsön. 1964ben a Gyűrűsi Kossuth Tsz. beolvadt az Istvándi Zöldmező Tszbe. 1961ben méhész szakcsoport alakult.1965ben a Gyűrűsi Tanács Istvánddal, 1969ben Pókaszepetkkel egyesült. 1964ben új alsó tagozatos iskola, 1961ben vegyesbolt, 1971ben orvosi rendelő épült.1967től a felső tagozatosok előbb Nagykapornakra, majd Pókaszepetkre járnak iskolába. 1964ben elkészült az új híd a Principális (Foglár) csatornán. 1980asAz 1990es változások után Gyűrűs továbbra is Pókaszepetk társközsége maradt.Gazdaságinehézségek miatt a falu kulturális, gazdasági helyzete fokozatosanromlik. Helyben nehéz munkát találni, körülményes a munkába járás, ezért a falubólsokan költöznek el. A fiataloknak 2009ig nem volt kulturált szórakozási lehetőségük.2010 évben megújulta kultúrház, új játszóteret építettünk közel 28 milliós támogatásból. Az elmúlt öt év alatt az önkormányzati tulajdonú épületek felújításra kerültek, a településen hirdetőtáblákat, virágládákat, padokat helyeztünk ki. Új buszmegállót építettünk, parkosítottunk. A bel és külterületi útjain nagy részefelújításra került, saját erő és támogatások segítségével.A vállalkozásokat tárt karokkal várjuk, számukra megfelelő telephelyet alakítottunk ki. A helyi iparűzési adózás kedvező mértéke miatt Gyűrűs igen vonzó a betelepülni. A következő években fel kívánjuk újítani az összes külterületi utunkat, új közösségiteret alakítunk ki, a község csatornázását egyedi szennyvíztisztító berendezésekkel oldjuk meg, valamint nagyon fontos számunkra a katolikus templom rekonstrukciója, amely a XIX. század közepén épült. Régi középkori temploma a faluba napjainkban Vörös József lovardája vonzza a látogatókat. Festői környezetbe, egyedülállóan szép területek várják a lovaglás szerelmeseit. Több mint 180 ló, hungarikumnak számító gidrán és hucul tenyészet várja az idelátogatókat.
Forrás: www.gyurus.hu

Kategória: Észak Zala