Kiskutas

Szerző: Közzétéve:

Kiskutas, régi népi építészetében, öltözködésében, népszokásaiban, beszédében, hagyományaiban közeli rokona, sőt sokban azonos volt a tőlünk 10 kilométerre, a Zala folyótól délre kezdődő, a néprajztudomány által Göcsej néven számon tartott néprajzi tájegységnek. Az egyes néprajzi elemek áthúzódása összefügg a természet adta azonos lehetőségekkel. A lakó és gazdasági épületek falazatához kő nem állt rendelkezésre. A téglaés cserépgyártás később alakult ki, és azért különben is pénzt kellett adni. Adva volt a mérhetetlenül nagy erdőség, mely 1879ig közös községi tulajdont képezett. Fából, fával kellett építkezni, és mivel ezen a vidéken elegendő nád nem állt rendelkezésre, zsúpszalmával (rozskévékből kézicsépléssel előállított fedőanyag) fedték az épületeket. Házasodások, rokonlátogatások során, mesteremberek segítségével megismerték a fával történő építkezések, az oromzatok díszítésének a módját. A többi azonos néprajzi elem áthúzódása a Göcsej tájegységszomszédsága következtében természetes folyamat volt. A szeres elnevezés is a GöcsejHetés rokonságra utal. Egészen az 1940es évekig a népi szóhasználatban a középkori falumagtól délre eső újabb házcsoportot alszernek (aszer), az északra, tehát a dombhátmagasabb részén épülő falurészt fölszernek (föszer) hívták.Kiskutas dombokon fekszik, kettészeli egy dús füvű rét a Szentmárton patakkal, elválasztva a község másik részétől, a Kálócfa nevű, ma már a lakosság számában és gazdagságában is örvendetesen fejlődő falurésztől. A falu magva is egy északdél irányú dombon alakult ki az északi erdőségek szélvédelme alatt. Ettől nyugatra egy másik domb van, ahol a szőlőművelés hagyományos szőlőhegy rendszere nagyon régi eredetű. A község különös értéke a tiszta levegő, a csend, a tiszta vizű patak, a kutak, források kristálytiszta hideg vize. Igazi pihenésre, gyermekek egészséges nevelésére, a természet megismerésére, csatangolásokra, kirándulásokra, az öregkor békés eltöltésére alkalmas hely. A falu része annak a mérhetetlenül gazdag természettől örökölt táji szépségnek, mely az igazi Göcsej girbegurba dombjaitól ugyan elüt, annak egy megszelídültebb, a vasi Kemeneshát tájegységbe átmenő részének tekinthető. Dombhátak, enyhe hajlatos lankák veszik körül a falut. Északról hatalmas erdők, azontúl Andrásfa, Telekes községek, egyúttal Vas megye déli szélének vonala határolja. Telekesen élt 1540 táján Thelekesi Imre, a ma is fenálló falu hatalmaskodó névadó földesura. Északkeletre, alig egy kilométerre Nagykutas a szomszéd falu. Itt született és nevelkedett Galabárdi Zoltán író (19281995), dr. Takács Imre egyetemi tanár (19262001), a budapesti ELTE Jogtudományi KarAlkotmánytudományi Tanszékének professzora. A két község történelme évszázadokon át összefonódott, mondhatnánk egy tőről fakadt. Kutas volt mindkettő neve. A név a török eredetű kút szavunk képzős származéka. Kezdetben még az urai is azonosak voltak. Gazdaságilag 1990. évig, közigazgatásilag még most is összefügg.Nagykutason túl található Egervár község, melynek vára már a 13. században létezett. Urai a nagyhatalmú János nádor, Miklós bán, egervári László nagyműveltségű főúr, a Kanizsaiak, Nádasdyak, Széchényiek. Utolsó ura dr. Solymosy László neves természettudós, ornitológus. A várkastélyban lévő mintegy 800 példányt számláló madárgyűjteménye, madártojás, csiga, kagyló, és rovargyűjteménye, mintegy 20000 mikroszkopikus metszete, teljes tudományos irattára 1945ben megsemmisült.Keletre van Kispáli és Nagypáli község. Az utóbbi faluban töltötte gyermekkorát Kisfaludi Stróbl Zsigmond (18841975) neves szobrászművész.Nyugatra helyezkedik el Zalaboldogfa, attól délre Bagod község. Délre van a falutó Andráshida, ehhez tartozik Gébárt település. Ma mindkettő Zalaegerszeg része. Zalaegerszeg, Zala megye székhelye, erőteljesen fejlődődközépváros. Centruma, a nagytemplom körüli városmag, Kiskutastól 10 kilométerre van, a város határa azonban csatlakozik a mi községhatárunk déli széléhez.Kiskutasi Kulturális Menedékház:2008ban, sikeres AVOP Leader+ és a faluközösség összefogásának és munkájának köszönhetően pályázatának köszönhetően nyitotta meg kapuit a Kiskutasi Kulturális Menedékház. A falu közepén található, korábban iskolaként, majd szolgálati lakásként funkcionáló épület évekig elhagyatottan, kihasználatlanul állt, falai lassan omladozásnak indultak.A beruházás azonban megmentette az enyészettől az épületet és új funkcióval, ismét központi szerepet tölt be a kiskutasi lakosok, köztük a régi diákok életében. A kultúra menedékházaként kelt új életre, befogadva minden olyan kezdeményezést, mely a helyieknek és az ide látogatóknak programot, kulturális élményt kínál. Helyet kapott a Menedékházban az egyre bővülő állományú könyvtár, melynek frissítéséről, a könyvek folyamatos cseréjéről a megyeszékhelyi József Attila Városi Könyvtár gondoskodik.A könyvek mellett a modern technika, DVDlejátszó, TV, számítógépek is otthonra leltek az épület falai között, az elmúlt években kialakított EMagyarország Pont, az ingyenes internethozzáférés soksok fiatalnak és idősnek kínál böngészési lehetőséget.A kellemesen kialakított belső térben időről időre közösségi beszélgetésekre kerül sor, gyakran meghívott vendégekkel, akik életükről, munkájukról, élményeikről mesélnek érdekességeket, de a már hagyományossá vált “Hogyan tovább Magyarország?” elnevezésű beszélgetéssorozat állomásai is helyet kapnak a Kulturális Menedékházban.Hely nem marad kihasználatlanul az épületben, a falakon időszakosan fővárosi és környékbeli festőés képzőművészek, fotósok kiállításai láthatók.A Menedékház épületén túl, udvara is közösségi színtérként szolgál, hiszen hatalmas terület tartozik a Fő utca 11es számon található komplexumhoz. Már harmadik éve itt kerül megrendezésre augusztusonként KiskutasNapja, ahol hatalmas fesztiválsátor várja soksok kulturális programmal, sztárvendégekkel, főzőversennyel, játszóházzal a helyieket és a vendégeket. Az elmúlt évben az udvaron épített “mindenki kemencéje” pedig bármikor a helyiek rendelkezésére áll, hiszen szabadon használhatják az éppen sült lángosra, kenyérre, vagy csak egy közös, kellemes időtöltésre vágyók.

Kategória: Észak Zala