Nagypáli

Szerző: Közzétéve:

A ma 496 lelket számláló Nagypáli község a vasi határhoz közel, Zalaegerszegtől 9 kmre, a 74es főút mentén helyezkedik el. Ki gondolná, hogy ez a kis falu több mint hétszáz éves. Az idők során lakosait gyakran csupán sodorta a történelem folyama, de minden korban helytálltak, és kivették részüket örömből, bánatból, gyarapodtak békében, és vérüket adták hazánkért több háborúban. Nagypáli határában sok beszédes nevű hely található, mint például Kövecses, Tekerős, Bokros, vagy Buja, azonban van egy rész, ahol a nevek a régmúltat idézik. A Gyékényes, a Gyékényesirét, a Gyékényesiszántó mindegy valaha ezen a terülten állt falu emlékét őrzik, amely az idők folyamán elpusztult és területe beolvadt Nagypáli határába. 1780 körül már Nagypálihoz tartozóként említik. Nem Gyékényes volt azonban az egyetlen, amelyet az idők folyamán a falu határához csatoltak. Az 1780as évek környékén a faluhoz tartozik már Bujavagy Bujátmajor, 1895től a Nyíresmajor is külterületévé válik és 1967től a Császártanyát is a községgel együtt említik.Nemcsak területe, de neve is fokozatosan alakult ki az évszázadok során. Valaha nemesi birtok volt a község, nevét 1371ben még csakPáliként említik. A helységnév a Pál keresztnév i képzős származéka, jelentése: „Pálé ez a föld”. A névsokáig változatlan, azonban a 15. század végén1482ben már szerepel egy iratbana falutól egy kilométerre létrejön egy új község, Kispáli, így az eredeti nagyobb helység egyes iratokban„Nagy”előtagot kapott. A korabeli iratokban különböző névváltozatokkal találkozhatunk a következő századokban. 1542benPalyként olvashatunk róla, és ez a változat egy darabig meg is maradt. 1552ben és még néhány alkalommal előfordultPaliként is. A 17. századi irtokban már gyakran láthatunkNagh Paly, NagypalyvagyNagy Palyvariációkat, bár megtalálhatók a korábbi elnevezések is. Az 1700as évekből származik a névben ékezet. 1780as évek környékén néhány dokumentumbanPáli majorra keresztelték. A község mai néven,Nagypáliként 1742ben, majd az urbáriumokban bukkant fel először, azonban csak a 18. század végétől olvashatjuk így gyakrabban (Nagypáli,esetlegNagy Páli). A 20. század elején kezdett elmaradni a szóköz, véglegesen pedig 1925 után kezdikNagypáliként emlegetni a falut.boronapince:Siker koronázta azt a kezdeményezést, amikor értékmegmentési céllal összefogott Sifter Jenő terület tulajdonos, Németh Ferenc volt pince tulajdonos és a Nagypáli Önkormányzat, hogy a szinte lebontásra váró állapotban lévő mintegy 170 éves szakszerűtlenül toldozgatott boronafalú pincét újjávarázsolja és az eredeti állapotnak megfelelően építse meg. A borona falú építészet Nagypáli történetében régről jelen volt, hisz nemcsak borházak, hanem lakóház is állt még a 90es évek végén a faluban. Szándékunk volt, hogy a jövőnek átmentjük ezen értéket és egy olyan tájház jellegű épületet valósítunk meg, amelynek helyiségeiben kiállítás, borkóstoló helyiség és társalgó helyiség is lesz, ahol akár régi szép magyar nóták is felcsendülhetnek. A közösségi összefogást erősítette meg az a tulajdonos által megépített szép kemence, amely a témapark közepén helyezkedik el. A területen csak őshonos magyar gyümölcsfák és szőlő ültetvény található. A villámcsapástól veszélyeztetett 170 éves gesztenyefa koronáját felújítottuk és egy új koronával, valamintszelíd gesztenye terméssel köszönti a vendégeket.Őrangyalok templom:A templom 1896ban épület Simon Ferenc és Horvát Rozália alapítványából. Kívül teljesen felújították 2002ben.
Kategória: Észak Zala