Vöckönd

Szerző: Közzétéve:

Első írásos említése 1451ből való, Veczkend néven. A település neve tisztázatlan eredetű, szláv származtatása nem bizonyított. Talán onnan kapta nevét, hogy a székelység Ecken ága Vöckönd vidékéről költözött át Erdélybe. Vagy esetleg egy német eredetű személynévből keletkezett, mint Vizikin vagy Witzikin. A falu a kapornaki bencés apátság nagykapornaki uradalmához tartozott. 1480ban már Szent Demeter tiszteletére szentelt templommal rendelkezett. A falu a későbbiekben Weczkend néven fordul elő. 1531ben a kapornaki apátnak 11 és fél portája volt a faluban, 1542ben pedig már csak 5 portával rendelkezett. 1540ben Antal kapornaki apát Mezőlaki Wat Ferencnek zálogba adta weczkendi javait 200 Ftért.Egy 1567es összeírás alapján 18 jobbágycsalád tartozott a kapornaki apáthoz, akik 1egésztelek után 1 Ftot és egy sertést voltak kötelesek adózni. A falumolnárja egy kétkerekű malommal rendelkezett a Zala folyón, aminek a jövedelme 200 köböl liszt volt évente. Az apátnak szőlőbirtokai voltak, amiket robotmunkával műveltetett meg. A falu gabonaés bortizedet fizetett a veszprémi püspöknek. A település egyházi birtokként vészelte át a török hódoltság idejét. A falubeliek 1580ban hetenként 1 napot a kapornaki vár számára robotoltak. A térséget Kemend és Kapornak vára védte, ennek ellenére 1629ben a törökök behódoltatták a falut, így ez is a hódoltság része lett. A falu a töröknek évenként 50 Ft sarcot és 7 Ft szultáni adót fizetett. Vöckönd birtokosai Tobso Aga és Ally Aga voltak. A területet a császári csapatok 1625ben és 1642ben is háborgatták. A falutöbbször gazdát cserélt. Az 1664es török hadjárat során a törökök a falut felégették. Kemend őrsége, amit 2693 fő közöttire becsülhetünk, elmenekült. A 17. század végére a falut újratelepítették, nagyrészt az apátságnak köszönhetően és 3 évi mentességet adtak a falu lakóinak a földesúri szolgáltatások alól. 1700ra a falu már 80 hold szántóval, 70 kapás szőlővel, 40 kaszás réttel és 20 hold tölgyerdővel rendelkezett. A török veszély elmúltával 1. Lipót császár parancsára, 1702ben a kemendi várat lerombolták. A Rákócziszabadságharc idején 3 gazda halt meg Vöcköndön, valószínűleg az országban dúló pestisjárvány következtében. 1716ban újjáépítették a falumalmát. 1748ban a falu középkori temploma romokban hevert, köveit a helyi házak építéséhez használták fel. 1750ben 17 gazda, 2 özvegy és 5 zsellér élt a faluban. Mária Terézia uralkodása alatt a vöcköndiek terhei növekedtek, 52 napról 104 napra nőtt a robot. 1765ben a lukafai gazdákpanaszkodtak a kapornaki apátnak, mivel a „Szila­ patak” vizén az apát emberei „deszka metsző malmot” építettek és a felduzzasztott víz tönkretette a lukafai réteket. A panaszokra nem érkezett válasz az apáttól, ezért a gazdák a robotot és az úrbéri szolgáltatásokat az uradalomnak megtagadták. 1767ben a falu gazdái és az apát megkötötte egymással az úrbéri szerződést, ebben az úrbéri szolgáltatásokat rendezték egymás között.A XVIII. század végén „Vöcskönd”ként szerepel Vályi Andrásnál mint magyar falu, aminek lakosai többfélék. A XIX. század elején Lipszky Repertoriumában már Vöczkönd néven szerepel mint pagus, azaz falu. ,,Kétnyomásos gazdálkodás van, a szántóföldeken egyiknyomás mindig ugar…. A föld köves, agyagos, hegyes. A gazdák földművelésből élnek. Szántás két igás állattal. Az őszi vetés egészben, a tavaszi vetés részben kel k. … Zala a réteket elárasztja.” A fenti sorokból kiderül,hogy a gazdáknak milyen nehéz sorsuk volt ebben az időben, minden kis darab földet keményen meg kellett művelniük. A XIX. században a falunak papja, temploma nem volt, lakosai Nemesapátibajártak templomba és iskolába. Iparos nem igen dolgozott a faluba, csak a községi kovács, aki gabonaterményért cserébe javította a szerszámokat. Fényes Elek a XIX. századi„Vöczköndről” csak annyit ír, hogy magyar falu mely a kapornaki apát uradalmában van, és 208 katolikus lakja. 1848ban Vöckönd 7 honvédet adott a szabadságharcnak. A XIX. század második felére általában jellemző fejlődés elkerülte a falut. Vasút, közutak nem haladtak át rajta és ez a falu társadalmára is kihatott. A falu egyre jobban „elzárkózott”. Vöckönd a hagyományos paraszti kultúra és életforma egyik őrzője lett. Ennek legragyogóbb példája a „vöcköndi ház”, melyet a szentendrei skanzenben a mai napig meg lehet tekinteni. Az épület egy szobából, konyhából és kamrából épült fel a múlt század második felében, egy szegényparaszti katolikus család lakóházaként. Fala talpasvázas sövényfal. A nyeregtetőt faragott oszlopok tartják. A házba a tornácon keresztül lehet bemenni. A konyha legfontosabb része a kemence, illetve az előtte álló tüzelőpadka volt, a füst a falba vágott füstlyukon keresztül távozott a szabadba. A szoba berendezése szintén egy átlagos zalai szegényparaszt család lakáskultúráját tükrözi. A berendezési tárgyak azonban nem Vöcköndről, hanem Zala megye távolabbi vidékeiről származnak, ugyanis a faluban a néprajzkutatóknak ezeket nem sikerült összegyűjteniük. Szentmihályi Imre néprajzkutató írta a következőket a faluról 1966ban:„Dombtetőn húzódó egyutcás település. Az útra merőleges keskeny telkek a két hosszanti oldal mentén vannak beépítve. A régi lakóházak sövényfalúak, füstökonyhásak a konyhában sárkemence, a szobában szeneskályha kontyolt zsúptetővel, a tornác mellett faragott törzsű falábakkal. Az istállók és pajták mórfalúak (mórfal = egymás fölé helyezett sárgombócokból álló és két oldalán pelyvás sárral tapasztott meszelt fal) voltak. A községhez tartozó szőlőhegyen még található néhány tipikus, kétosztatú, konytolt zsúptetős, boronaés sövényfalú pinceépület. “Vöckönd a századfordulón a Zalaegerszegi járáshoz tartozott. Területe ekkor 491 katasztrális hold volt. A falu templomát az 1900as évek elején építették a faluból kiemelkedő kis dombra. A vöcköndi templom orgonája több mint 200 éves, felbecsülhetetlen értékű. Az 1. világháború sok áldozatot követelt a falutól. A Horthykorszakban a körjegyzősége Nemesapátiban volt, tehát közigazgatásilag hozzá tartozott. A falu orvosa és állatorvosa Szepetken rendelt. A legközelebbi távírdahivatal Kemendolláron, míg a postahivatal Nemesapátiban állt a falubeliek rendelkezésére. A magyarországi helységnévtárakból arra tudunk következtetni, hogy a falu elnevezése Vöczköndről Vöcköndre 19221926 között történt.A 490491 katasztrális hold 134 gazdaságra oszlott. Ebből kiderül, hogy a falu lakossága a szegény paraszti réteghez tartozott. A fő megélhetést a szőlőtermesztés jelentette, a szőlő eladása és a fehérbor értékesítése a zalaegerszegi piacon történt. A II. világháborúban 3 vöcköndi halt hősi halált. Zala megyét a szovjet vörös hadsereg 1945 márciusáprilisában, nem egészen két hét alatt foglalta el. Igazi csatára a megye területén nem került sor, így Vöcköndöt elkerülték az utóvédharcok.1945 után a földreform ellenére sem történt jelentős változás a fölbirtok megoszlásban. A 490 hold föld 282 hektárnak felelt meg. Ez a következőképpen oszlott meg: 130 hektár szántó, 37 hektár kert és szőlő, 54 hektár rét és legelő és 61 hektár egyéb. Gazdasági jellegét tekintve őstermelésként osztályozták. 1950. október 22től VöcköndKemendollár közös tanácsú község a Zalaegerszegi járásban. Vöckönd tanácsának székhelye Kemendolláron volt. 1950től 1969ig Kemendollár társközsége, majd 1969től Pókaszepetk társközsége lett Vöckönd. Tanácsának székhelye ekkor Pókaszepetk lett. 1970. július 1jétől a Zalaegerszegi járásban PókaszepetkGyűrűsKemendollárVöcköndZalaistvánd közös tanácsú községek lettek. 1950es években megalakult a faluban is a,,Győzelem” Tsz, ez később beleolvadt a kemendollári „Új Béke” Tszbe. Csak az 1960as években kezdődött el egy lassú fejlődési folyamat a településen. 1964ben megépült a kultúrház és az orvosi rendelő. Az 1980as évekre épült ki a vonalas infrastruktúra: vezetékes ivóvíz (95%), telefon (50%), kábeltelevízió (50%), vezetékes gáz. Az utak 85%át portalanították. A belterületi főutat és a szőlőhegyre vezető utat is aszfaltozták. A kultúrház elektromos hálózatát kicserélték, tetőszerkezetét a templommal együtt tatarozták, 1. és II. világháborús emlékművet állítottak. A falu községi elöljárója 1985től Rohonczi Zoltán volt, és a rendszerváltástkövetően is, mint polgármester vezette a falut 2002ig. Mindhárom választáson (1990, 1994, 1998) függetlenként nyert. 1997ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki. 1990től Vöckönd önkormányzattal rendelkezik. A közös önkormányzati hivatal székhelye Pókaszepetken van. A 2002es választást követően Kiss József volt a polgármester (függetlenként nyert 2002ben, 2006ban és 2010ben is). 2014 óta Dóber Tamás (függetlenként) az első polgármesteri ciklusát tölti. Jézus Szíve templom: A Rákóczi utca nyugati végén, egy kisebb domb tetejére épült a falu római katolikus temploma 1900ban. A templom tengelye keletnyugat irányú, a szentély és oltár a keleti oldalon helyezkedik el, míg a harangot befogadó templomtorony a nyugati oldalon van. A templom keletelt, mivel a főhajót lezáró oltár, apszis keleten van. A templom egyhajós elrendezésű. Az apszishoz kapcsolódóan a sekrestye a főhajóhoz délről csatlakozóan került kialakításra. A főhajó boltozata északi és déli oldalon támpillérekkel van megtámasztva, mely a külső homlokzatok díszítését adja.Vöckönd már 1700tól fiókegyháza a nemesapáti plébániának, egészen napjainkig, több községgel együtt. A századfordulóig, 1900ig, csak egy fából készült harangtornya volt a településnek. 1900ban emelték e kis templomot Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. Az oltárszentelést Vajda János apátesperesplébános végezte.

Kategória: Észak Zala